A gazdasági és
közlekedési miniszter
38/2007. (III. 28.)
GKM
rendelete
a közúti járművezetők
és a közúti közlekedési szakemberek képzésének
és vizsgáztatásának
részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM
rendelet módosításáról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pontjának 18. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
A közúti járművezetők és a közúti
közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól
szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1)
bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazási köre kiterjed:]
„d) a tehergépkocsi és autóbusz vezetők alapképesítésének megszerzéséhez kapcsolódó vizsgáztatásra és továbbképzési képesítésük megszerzéséhez kapcsolódó szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra,
e) a b)-d) pontban nem említett, egyéb közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzésére és vizsgáztatására.”
2. §
Az R. 2. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:
[A
rendelet alkalmazásában:]
„37. tehergépkocsi és autóbusz vezetők alapképesítése és továbbképzési
képesítése: a
tehergépkocsival és autóbusszal végzett közúti közlekedési szolgáltatást, illetőleg
közúti áru- és személyszállítást végző járművet vezető részére külön jogszabályban
meghatározott képesítés.”
3. §
Az R. 14. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A vizsgaigazolást a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatóság megyei kirendeltsége a vizsgázó kérelmére három munkanapon belül kiállítja, ha a vizsgázó eleget tett a meghatározott vizsgakövetelményeknek. A vizsgaigazolást elektronikus úton továbbítani kell az illetékes közlekedési igazgatási hatóság részére.”
4. §
Az R. a következő 33/A.–33/G. §-sal és azt megelőző alcímekkel egészül ki:
„A tehergépkocsi és autóbuszvezetői alap- és továbbképzési képesítés
megszerzésének feltételei
33/A. §
Tehergépkocsi és autóbusz vezetői alapképesítést és továbbképzési képesítést annak a személynek (a továbbiakban: gépkocsivezető) kell megszereznie, aki:
a) a közúton
C1; C1+E; C; C+E; D1; D1+E; D; D+E kategóriájú – vagy ezekkel
egyenértékűnek elismert – vezetői engedéllyel vezethető járművet vezet és
aa)
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban:
EGT-állam) állampolgára vagy
ab)
nem EGT-állam állampolgára és Magyarországon székhellyel rendelkező vállalkozás
alkalmazza vagy foglalkoztatja,
b) EGT-államban vagy nem EGT-államban
állampolgársággal rendelkező olyan gépkocsivezető, akinek szokásos tartózkodási
helye a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december
20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet 14. cikke rendelkezései szerint
Magyarországon van, C1; C1+E; C; C+E; D1; D1+E; D; D+E kategóriájú – vagy ezekkel
egyenértékűnek elismert – vezetői engedéllyel nem rendelkezik és a 33/B. §-ban
meghatározott alapképesítést kívánja megszerezni.
Szakmai
alapképesítés
33/B.
§
(1) A 33/A. § a) pontjában
meghatározott azon gépkocsivezető, aki
a)
D1; D1+E; D; D+E kategóriájú vezetői engedélyét 2008. szeptember 9-ét,
b)
C1, C1+E, C, C+E kategóriájú vezetői engedélyét 2009. szeptember 9-ét
követően
szerezte meg – a közúton történő járművezetéshez – a szakmai alapképesítés (a
továbbiakban: alapképesítés) megszerzésére kötelezett.
(2)
Az (1) bekezdésben nem említett gépkocsivezető részére az alapképesítés
megszerzése nem kötelező.
(3)
Alapképesítést az a gépkocsivezető szerezhet, aki
a)
EGT-állam állampolgára és szokásos lakóhelye a külön jogszabályban[1]
foglaltak szerint Magyarországon van;
b)
nem EGT-állam állampolgára és munkavállalási jogosultsága van vagy Magyarországon
bejegyzett vállalkozás foglalkoztatja.
(4)
Az alapképesítés megszerzésével kapcsolatos rendelkezéseket a 12. melléklet tartalmazza.
Szakmai
továbbképzés
33/C.
§
(1)
A 33/A. § a) pontjában meghatározott
gépkocsivezető
a)
az alapképesítés megszerzését követő öt éven belül,
b)
ha alapképesítés megszerzésére nem kötelezett
ba)
a D1, D1+E, D, D+E kategóriájú jármű esetében a közúti közlekedési szolgáltatásokról
és a közúti járművek üzembentatásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 1.
mellékletének A. részében meghatározott nemzetközi autóbuszvezetői szolgáltató
képesítés alapján kiadott igazolvány érvényességéig, de legfeljebb 2013. szeptember
10-éig,
bb)
a C1, C1+E, C, C+E kategóriájú jármű esetében a közúti közlekedési szolgáltatásokról
és a közúti járművek üzembentatásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 1.
mellékletének A. részében meghatározott nemzetközi árufuvarozói szolgáltató
képesítés alapján kiadott igazolvány érvényességéig, de legfeljebb 2014.
szeptember 10-éig
– a közúton történő járművezetéshez – szakmai
továbbképzési képesítés (a továbbiakban: továbbképzési képesítés) megszerzésére
kötelezett.
(2)
A továbbképzési képesítés a megszerzésétől számított öt évig érvényes. A gépkocsivezető
ötévente továbbképzésen vesz részt.
(3)
Továbbképzési képesítést az szerezhet, aki
a) megfelel
a 33/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek;
b) az
(1) bekezdés b) pontjában
meghatározott kategóriájú érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik;
c)
EGT-államban szerzett alapképesítéssel rendelkezik vagy ennek megszerzésére nem
kötelezett.
(4)
A továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos rendelkezéseket a 13. melléklet tartalmazza.
Az
alapképesítés és továbbképzési képesítés megszerzésével
kapcsolatos rendelkezések
33/D.
§
(1)
A képző szerv részére
a)
az alapképesítés megszerzéséhez kapcsolódó vizsgák szervezésében történő közreműködést
az NKH Központi Hivatala,
b)
a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyam megtartását
az NKH
Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága
az e rendeletben foglaltak alapján engedélyezi.
(2)
Az alapképesítés megszerzésével kapcsolatos vizsgán az NKH Központi Hivatala
által kijelölt vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A vizsgák lebonyolításával
kapcsolatos általános rendelkezéseket e rendelet alapján az NKH Központi
Hivatala határozza meg. A sikeresen vizsgázó részére – vezetői engedélye
érvényessége esetén –
a)
az NKH Központi Hivatala a 95. kódszámot tartalmazó, öt évre érvényes, a 14. mellékletben meghatározott
„Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki,
b)
külön jogszabályban[2]
meghatározott esetben a regionális igazgatóság – az alapképesítés érvényessége
lejártának időpontját és a 95. kódszámot tartalmazó – öt évre érvényes járművezetői
igazolványt ad ki.
(3) Ha a
gépkocsivezető
a) a 33/B. § (1) bekezdésének a) pontjában
meghatározott bármely autóbusz vezetésére jogosító vezetői engedély
kategóriában alapképesítést szerzett, mentesül a többi autóbusz vezetésére
jogosító vezetői engedély kategóriában az alapképesítés megszerzésének
kötelezettsége alól,
b) a 33/B. § (1) bekezdésének b) pontjában
meghatározott bármely tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában
alapképesítést szerzett, mentesül a többi tehergépkocsi vezetésére jogosító
vezetői engedély kategóriában az alapképesítés megszerzésének kötelezettsége
alól.
(4)
A továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzésre és
vizsgáztatásra vonatkozó általános rendelkezéseket e rendelet alapján az NKH
Központi Hivatala határozza meg. A továbbképzési képesítés megszerzésével
kapcsolatos szaktanfolyami képzésen részt vett gépkocsivezető részére – a tanfolyami
képzést végző képző szerv igazolása és sikeres vizsga alapján – vezetői engedélye
érvényessége esetén
a)
az NKH Központi Hivatala a 14. mellékletben
meghatározott, a 95. kódszámot tartalmazó, öt évre érvényes „Gépjárművezetői képesítési
igazolvány”-t ad ki,
b)
a külön jogszabályban3 meghatározott esetben a regionális
igazgatóság a 95. kódszámot tartalmazó, öt évre érvényes járművezetői
igazolványt ad ki.
(5)
Ha a gépkocsivezető
a) a 33/C. § (1) bekezdésének ba)
alpontjában meghatározott bármely autóbusz vezetésére jogosító vezetői engedély
kategóriában továbbképzési képesítést szerzett, mentesül a többi autóbusz
vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában a továbbképzési képesítés
megszerzésének kötelezettsége alól,
b) a 33/C. § (1) bekezdésének bb)
alpontjában meghatározott bármely tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői
engedély kategóriában továbbképzési képesítést szerzett, mentesül a többi
tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában a továbbképzési
képesítés megszerzésének kötelezettsége alól.
(6) Ha a
„Gépjárművezetői képesítési igazolvány” adataiban változás történik, annak cseréjét,
elvesztése vagy megsérülése esetén pótlását a gépkocsivezetőnek kell kezdeményezni.
A szaktanfolyami képzés és vizsgáztatás ellenőrzése
33/E.
§
(1)
Az alapképesítés megszerzésével kapcsolatos vizsgát és a továbbképzési képesítés
megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzést a 34. §-ban foglaltak szerint
kell ellenőrizni.
(2)
Ha a képző szerv a rendeletben meghatározott feltételeknek nem tesz eleget, a 37.
§-ban foglaltak szerint kell eljárni.
33/F.
§
A „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” kiadása,
nyilvántartása
(1) A „Gépjárművezetői képesítési
igazolvány” – a
gépkocsivezető választása szerint – személyesen vehető át az NKH Központi
Hivatala hivatalos helyiségében, illetőleg postai úton külön hivatalos iratként
továbbítható.
(2) Az NKH Központi Hivatala az általa kiadott és bevont „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”- okról nyilvántartást vezet.
(3)
A „Gépjárművezetői
képesítési igazolvány” tulajdonosa az NKH Központi Hivatalánál köteles bejelenteni, ha a
részére kiadott „Gépjárművezetői
képesítési igazolvány”
a) elveszett, ellopták vagy megsemmisült,
b) megrongálódás vagy elhasználódás miatt bármely bejegyzett
adat nem olvasható.
(4) A
nyilvántartásból azonosítható „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosának kérelme alapján az NKH Központi
Hivatala – a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az érvényes vezetői engedély felmutatása mellett, a nyilvántartásban
rögzített adatok felhasználásával a
korábban kiadott „Gépjárművezetői
képesítési igazolvány” helyett új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a
korábban kiadott „Gépjárművezetői
képesítési igazolvány”-t bevonja.
(5) Ha a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-ba
bejegyzett adatok megváltoztak, a
nyilvántartásból azonosítható „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosának kérelme alapján az NKH
Központi Hivatala – az érvényes vezetői engedély és az adatváltozást tanúsító
okmány felmutatása mellett – a nyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban
kiadott „Gépjárművezetői
képesítési igazolvány” egyidejű bevonása mellett új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki.
(6) Ha a „Gépjárművezetői
képesítési igazolvány”-ba bejezett érvényességi időpont lejárt, a rendeletben
meghatározott feltételek teljesítése esetében új „Gépjárművezetői képesítési
igazolvány” kiadására kerül sor, egyidejűleg az NKH Központi Hivatala a lejárt
érvényességű „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t bevonja.
33/G.
§
Engedélyezési
és vizsgadíjak
A
továbbképzési szaktanfolyami képzés engedélyezési díját, továbbá az alapképesítés
megszerzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati vizsgák, a „Gépjárművezetői
képesítési igazolvány” és a „Járművezetői igazolvány” kiállításának díját külön
jogszabály[3]
határozza meg.”
5. §
Az R. 42. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja:
a) a Tanács 91/439/EGK irányelve (1991. július 29.) a vezetői
engedélyekről, vala-mint az azt módosító 2000/56/EK bizottsági irányelv, a
közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok
kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelettel együtt;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (2003. július
15.) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek
vezetőinek alapképzésé-ről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi
rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról,
a 2. cikke, 5. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 10. cikkének (2) és (3)
bekezdése kivételével;
c) a Tanács 2004/66/EK irányelve (2004. április 26.) az 1999/45/EK, a
2002/83/EK, a 2003/37/EK és a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvek, valamint a 77/388/EGK, a 91/414/EGK, a 96/26/EK, a 2003/48/EK és a
2003/49/EK tanácsi irányelvek az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások
nyújtásának szabadsága, a mezőgazdaság, a közlekedéspolitika és az adózás
területén, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország,
Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozására tekintettel történő
kiigazításáról, Melléklet IV. rész 2. pont;
d) a Tanács 2006/103/EK irányelve ( 2006. november 20.) a
közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia
csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról, Melléklet A. rész 6. pont.”
6. §
Az R. e rendelet 1-3. mellékletében foglalt 12-14. számú
melléklettel egészül ki.
7. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
8. §
Ez a
rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (2003. július
15.) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek
vezetőinek alapképzésé-ről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi
rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról,
a 2. cikke, 5. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 10. cikkének (2) és (3)
bekezdése kivételével;
b) a Tanács 2004/66/EK irányelve (2004. április 26.) az 1999/45/EK, a
2002/83/EK, a 2003/37/EK és a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvek, valamint a 77/388/EGK, a 91/414/EGK, a 96/26/EK, a 2003/48/EK és a
2003/49/EK tanácsi irányelvek az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások
nyújtásának szabadsága, a mezőgazdaság, a közlekedéspolitika és az adózás
területén, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország,
Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozására tekintettel történő
kiigazításáról, Melléklet IV. rész 2. pont;
c) a Tanács 2006/103/EK irányelve ( 2006. november 20.) a
közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia
csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról, Melléklet A. rész 6. pont.
gazdasági
és közlekedési miniszter
1. melléklet a 38/2007.
(III. 28.) GKM rendelethez
Az alapképesítés
megszerzésére vonatkozó előírások
1. Az alapképesítést a vizsgakötelezettség teljesítésével lehet
megszerezni, a vizsga letételéhez az előzetes szaktanfolyami részvétel nem
kötelező.
2. Elméleti
vizsgatárgyak és vizsgaidők:
2.1. a biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés (40
perc),
2.2. előírások alkalmazása (40 perc),
2.3. egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti
biztonság, szerviz, logisztika (40 perc),
2.4. esettanulmány készítése (120 perc).
A 2.1.-2.3. pontokban említett vizsgák feleletválasztós
teszt kérdések és írásban kifejtendő kérdések megválaszolásával írásban
történnek. A 2.4. pontban említett vizsga , adott témakörökben az ismeretek
írásban történő kifejtése.
3. Gyakorlati
vizsgatárgyak és vizsgaidők:
3.1. járművezetés a közúti forgalomban (60 perc),
3.2. a járművezetéshez kapcsolódó gépkocsi vezetői ismeretek
(30 perc),
3.3. járművezetés veszélyhelyzetek létrehozására alkalmas
tanpályán vagy korszerű szimulátor berendezésen (30 perc)
4.
Ismeretkövetelmények az egyes elméleti vizsgatárgyakhoz
4.1. A
biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés (C1, C1+E, C és C+E jármű kategóriákhoz):
a) a motor
forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával
kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális használata, sebességváltó-áttételi
diagramok,
b) a
hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a
lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata,
a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének
kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás meghibásodás
esetén,
c) a
tüzelőanyag fogyasztás optimalizálásával a közúti közlekedés környezetvédelmi
hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek,
d) a
mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű
terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának,
teljes térfogatának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének
következményei, a jármű stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok;
a rögzítést igénylő áruk fő kategóriái, lekötési és rögzítési technikák,
rögzítő hevederek használata, rögzítő eszközök ellenőrzése, kezelő berendezések
használata, ponyvák felhelyezése és levétele.
4.2. A biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés (D1, D1+E,
D és D+E jármű kategóriákhoz):
a) a motor
forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával
kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális használata, sebességváltó-áttételi
diagramok,
b) a
hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a
lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata,
a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének
kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás
meghibásodás esetén,
c) a
tüzelőanyag fogyasztás optimalizálásával, a közúti közlekedés környezetvédelmi
hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek,
d) a
hosszanti és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, az út többi használójának figyelembevétele,
megfelelő helyzet az úton, sima fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges
infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés
és a többi vezetői szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal,
egyes különleges utascsoportok (fogyatékkal élők, gyermekek),
e) a
mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű
terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának
kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a
jármű stabilitása és súlypontja.
4.3. Előírások alkalmazása (C1, C1+E, C és C+E jármű
kategóriákhoz):
a) a
közúti szállításra jellemző maximális munkaidőszakok; a
3820/85/EGK, az 561/2006/EK, a 3821/85/EGK rendelet és a 2002/15/EK irányelv
alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának
elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és meghamisításáért járó
szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a
gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés
tekintetében,
b)
szállítási tevékenységre vonatkozó engedélyek, áruszállításra vonatkozó szerződések
szerinti kötelezettségek, szállítási szerződés részét képező dokumentumok
elkészítése, nemzetközi szállítási engedélyek, a nemzetközi közúti
áruszállítási szerződésről szóló egyezmény szerinti kötelezettségek, nemzetközi
fuvarlevél elkészítése, határátlépés, szállítmányozók, speciális árukísérő
okmányok.
4.4. Előírások alkalmazása (D1, D1+E, D és D+E jármű
kategóriákhoz):
a) a közúti
szállításra jellemző maximális munkaidőszakok; a 3820/85/EGK, az 561/2006/EK, a
3821/85/EGK rendelet és a 2002/15/EK irányelv alapelvei, alkalmazása és
következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem
megfelelő használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás
társadalmi környezetének ismerete: a gépjárművezetők jogai és kötelességei az
alapképesítés és a továbbképzés tekintetében,
b) egyes
utas csoportok szállítása, az autóbusz fedélzeti biztonsági felszerelése,
biztonsági övek, a jármű terhelése.
4.5. Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti
biztonság, szerviz, logisztika
(C1, C1+E, C és C+E jármű kategóriákhoz):
a) a
szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák,
kamionok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények,
b) az
illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés
gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor,
a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok,
c)
ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét,
kezelési gyakorlatok, személyi védelem,
d) az
egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek
és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és
stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe,
e)
viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak
elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás
tűz esetén, utasok evakuálása, minden
utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés
készítésének alapelvei,
f) a
gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által
nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a
gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű
karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai,
g) a közúti
fuvarozás más szállítási módok viszonylatában (verseny, szállítók), különböző
közúti szállítási tevékenységek (szállítás ellenszolgáltatás fejében, saját
számla, kiegészítő szállítási tevékenységek), a szállítási vállalatok és a
kiegészítő szállítási tevékenységek fő fajtáinak szervezése, szállítási
szakosodások (közúti tartálykocsi, szabályozott hőmérsékletű jármű stb.), az
iparág változásai (a nyújtott szolgáltatások diverzifikációja, vasút és közút
kombinálása, alvállalkozók stb.).
4.6. Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti
biztonság, szerviz, logisztika (D1, D1+E, D és D+E jármű kategóriákhoz):
a) a
szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák,
autóbuszok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények,
b) az
illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés
gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor,
a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok,
c)
ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét,
kezelési gyakorlatok, személyi védelem,
d) az
egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek
és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és
stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe,
e)
viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak
elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás
tűz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás
agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei,
f) a
gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által
nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a
gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű
karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai,
g) a közúti
személyszállítás más személyszállítási módok viszonylatában (vasút,
személygépkocsi), közúti személyszállítást magukban foglaló különböző tevékenységek,
határátlépés (nemzetközi szállítás), a közúti személyszállítással foglalkozó
vállalatok főbb típusainak szervezési módja.
5. Ismeretkövetelmények az egyes
gyakorlati vizsgatárgyakhoz
5.1. Járművezetés a közúti forgalomban:
A vizsgára gyorsforgalmi utakon (autópályákon és autóutakon)
és városi főútvonalon kerüljön sor, amelyek képviselik mindazokat a különböző
nehézségeket, amelyekkel a gépjárművezető általában szemben találhatja magát.
Kívánatos, hogy e vizsgára különböző forgalomsűrűségi feltételek között
kerüljön sor. Az úton töltött vezetési időt optimálisan kell felhasználni, hogy
a vizsgázó jártasságát minden olyan forgalmi helyzetben fel lehessen mérni,
amilyennel majd valószínűleg találkozni fog.
5.2. A járművezetéshez kapcsolódó gépkocsivezetői gyakorlati
ismeretek:
a) A
mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű
terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának
kiszámítása, a teljes térfogat kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely
túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja, csomagolás-
és raklaptípusok. A rögzítést igénylő áruk fő kategóriái, lefogási és rögzítési
technikák, rögzítő hevederek használata, rögzítő eszközök ellenőrzése, kezelő
berendezések használata, ponyvák felhelyezése és levétele,
b) Hosszanti
és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, az út többi használójának figyelembevétele,
megfelelő helyzet az úton, sima fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges
infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés
és a többi vezetői szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal,
egyes különleges utas csoportok (fogyatékkal élők, gyermekek),
c) A
mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű
terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának
kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a
jármű stabilitása és súlypontja,
d) A bűnözés
és illegális bevándorlók csempészésének megakadályozásával kapcsolatos
általános ismeretek, a kérdés gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző
intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok.
e)
Ergonómiai alapelvek, kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét,
kezelési gyakorlatok, személyi védelem,
f)
Viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak
elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás
tűz esetén, kamion/autóbusz utasainak evakuálása, minden utas biztonságának
biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének
alapelvei.
5.3. Járművezetés veszélyhelyzetek létrehozására alkalmas
tanpályán vagy korszerű szimulátor berendezésen.
A jármű különböző útviszonyok közötti kezelése, megváltozott
légköri feltételek és napszakoktól vagy éjszakai időszaktól függő vezetői
magatartások gyakorlása száraz úton jó látási viszonyok mellett, korlátozott
látási viszonyok mellett, nedves és különösen síkos útfelületen:
a)
vészfékezéssel történő megállás,
b) haladás
közbeni megpördülés, sodródás esetén a gépkocsi megtartása az úton,
c) fékezés
közbeni megpördülés, sodródás esetén a gépkocsi megtartása az úton,
d) megpördült
gépkocsival megállás akadály előtt,
e) akadály
kikerülése fékezéssel és fékezés nélkül.
A vizsgarészt erre a célra speciálisan kialakított tanpályán
vagy erre alkalmas szimulátor berendezésen kell lebonyolítani. A tanpálya és a
szimulátor berendezés használatát az NKH Központi Hivatala engedélyezi.
5.4. Vizsgajárművek
A gyakorlati vizsga során vezetett járműnek meg kell
felelnie a választott járműkategóriára az 5.
számú mellékletben meghatározott feltételeknek.
6. Vizsgakövetelmények
A vizsgákra történő felkészülésre vonatkozó tananyagok
tantervét, elméleti vizsgák vizsgakérdéseit és a gyakorlati vizsgafeladatokat
külön jogszabály[4] alapján az
NKH Központi Hivatala határozza meg. A vizsga követelmények minimum szintjét –
a szakképesítéseknek az Európai Közösség tagállamai közötti
összehasonlíthatóságról szóló, 1985. július 16-i 85/368/EGK tanácsi határozat I. mellékletében előírt képzésszint
szerkezet 2. szintjének elérése mellett – úgy kell meghatározni, hogy a gépkocsivezetők
tudásának és gyakorlati kompetenciájának szintje olyan legyen, hogy a megfelelő
vezetői engedély kategóriába tartozó járművet teljesen biztonságosan tudják vezetni.
7. Felmentések
Az „Előírások alkalmazása” elméleti vizsgatárgyból nem kell
vizsgát tennie annak a gépkocsivezetőnek, aki rendelkezik a külön
jogszabályokban[5]
meghatározott képesítéssel.
8. Különbözeti vizsgák
Ha a gépkocsivezető rendelkezik
a) autóbusz
vezetésére jogosító alapképesítéssel és tehergépkocsi vezetésére jogosító
alapképesítést is kíván szerezni, vagy
b)
tehergépkocsi vezetésére jogosító alapképesítéssel és autóbusz vezetésére jogosító
alapképesítést kíván szerezni
az első alapképesítés megszerzése
során az elméleti vizsgákon csak azokból az ismeretekből kell vizsgát tennie,
amelyekből még nem vizsgázott.
9. A vizsgák
szervezésében közreműködő képző szervekre vonatkozó rendelkezések
9.1. Az alapképesítés megszerzéséhez szükséges, az NKH
Központi Hivatala által szervezett elméleti és gyakorlati vizsgára történő
jelentkezésnek nem feltétele a megelőző szaktanfolyamon történő részvétel. A
vizsgák lebonyolításában a képző szerv (oktatási központ) közreműködését –
amelynek az alapképesítés megszerzéshez szükséges szaktanfolyami képzés
végzéséhez szükséges jóváhagyással (engedéllyel) nem kell rendelkeznie – az NKH
Központi Hivatala a képző szerv írásbeli kérelme alapján hagyja jóvá
(engedélyezi). A kérelemhez a képző
szervnek csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:
a) igazolás az
elméleti vizsgák megtartására alkalmas vizsgaterem és a kapcsolódó szociális
létesítmények meglétéről,
b) igazolás a
vizsgákhoz kapcsolódó vizsgajegyzői tevékenység végzésére alkalmas személy
biztosításáról,
c) igazolás a
gyakorlati vizsgák lebonyolításra alkalmas, az 5.4. pontban meghatározott jármű
meglétéről,
d) igazolás gyakorlati
vizsgán közreműködő oktató meglétéről, aki az adott járműkategóriában
érvényes gépjárművezetői engedéllyel és a 17. §-ban meghatározott a
járművezetési gyakorlat oktatására jogosító érvényes szakoktatói képesítéssel rendelkezik,
e) igazolás az
5.3. pontban meghatározott tanpálya vagy szimulátor berendezés meglétéről,
f) igazolás a vizsgák megtartására vonatkozó, az
NKH Központi Hivatala által kialakított szabályzások meglétéről.
9.2. A képző szerv
írásbeli kérelem alapján az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításában a
képző szerv közreműködést az NKH Központi Hivatala írásban jóváhagyás kiadásával akkor engedélyezi,
ha a kérelemhez a 9.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot csatolták.
9.3. Az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításában
a képző szerv közreműködését lehetővé tevő jóváhagyást az engedélyező hatóság visszavonhatja vagy
felfüggesztheti, amennyiben a jóváhagyás kiadására vonatkozó feltételeknek a képző szerv nem tesz eleget.
9.4. Az írásbeli és gyakorlati vizsgán az NKH Központi
Hivatala által kinevezett vizsgabiztosok vizsgáztatnak. Az NKH Központi
Hivatala felügyeli a vizsgákat.
9.5. Az NKH Központi Hivatala jogosult
felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy az írásbeli és gyakorlati
vizsgán segédkezzenek, valamint jogosult a vizsgák ellenőrzésére ezek megfelelő lebonyolítása tekintetében.”
2. melléklet a 38/2007.
(III. 28.) GKM rendelethez
A továbbképzési képesítés megszerzésére vonatkozó előírások
1. A továbbképzési képesítési szaktanfolyamon
a részvétel kötelező, a tanfolyam időtartama 35 óra, amely évenként legalább 7
órás tanfolyami részekre is felbontható.
A tanfolyam elvégzése
után vizsgát kell tenni. A gépkocsivezetőnek az alapképesítéséhez igazodó
szakmai továbbképzési tanfolyamon kell részt vennie.
2. A szaktanfolyami oktatás elméleti tantárgyai és oktatási
óraszámok
2.1. A biztonsági
szabályokon alapuló ésszerű vezetés (10 óra),
2.2. Előírások
alkalmazása (10 óra),
2.3. Egészségügyi,
közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (10 óra),
2.4. A tanfolyam 30.
óráját követő konzultáció (3 óra).
A 2.1. és a 2.3.
pontban meghatározott tantárgyak szaktanfolyami kötelező óraszámainak 50 %-a,
valamint az e tantárgyakhoz kapcsolódó vizsga alól 2012. szeptember 9-éig mentesül
az a gépjárművezető, aki a vezetői engedélyét, vagy a közúti közlekedési
szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII.
20.) MT rendelet 1. számú melléklete A. részének I. fejezetében meghatározott képesítését
öt éven belül szerezte.
3. A szaktanfolyami oktatás gyakorlat tantárgya és oktatási
óraszáma.
Járművezetési
gyakorlat tanpályán vagy erre alkalmas szimulátor berendezésen (2 óra).
4. Ismeretkövetelmények az egyes elméleti tantárgyakhoz
4.1. A biztonsági
szabályokon alapuló ésszerű vezetés (C1, C1+E, C és C+E jármű kategóriákhoz):
a)
a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos
tüzelőanyag-fogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális
használata, sebességváltó-áttételi diagramok,
b)
a hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a
lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata,
a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének
kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás
meghibásodás esetén,
c)
a tüzelőanyag fogyasztás optimalizálásával a közúti közlekedés környezetvédelmi hatásaival, a gépkocsik
környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek,
d)
a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű
terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának,
teljes térfogatának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének
következményei, a jármű stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok;
a rögzítést igénylő áruk fő kategóriái, lefogási és rögzítési technikák,
rögzítő hevederek használata, rögzítő eszközök ellenőrzése, kezelő berendezések
használata, ponyvák felhelyezése és levétele,
4.2. A biztonsági
szabályokon alapuló ésszerű vezetés (D1, D1+E, D és D+E jármű kategóriákhoz):
a)
a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos
tüzelőanyag-fogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális
használata, sebességváltó-áttételi diagramok,
b)
a hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a
lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata,
a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének
kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás
meghibásodás esetén,
c)
a tüzelőanyag fogyasztás optimalizálásával a közúti közlekedés környezetvédelmi
hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek,
d)
a hosszanti és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, az út többi használójának figyelembevétele,
megfelelő helyzet az úton, sima fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges
infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés
és a többi vezetői szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal,
egyes különleges utas csoportok (fogyatékkal élők, gyermekek),
e)
a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű
terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának
kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a
jármű stabilitása és súlypontja.
4.3. Előírások
alkalmazása (C1, C1+E, C és C+E jármű kategóriákhoz):
a)
a közúti szállítási jellemző maximális munkaidőszakok; a 3820/85/EGK, az 561/2006/EK,
a 3821/85/EGK rendelet és a 2002/15/EK
irányelv alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék
használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és meghamisításáért
járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a
gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés
tekintetében,
b)
szállítási tevékenységre vonatkozó engedélyek, áruszállításra vonatkozó szabvány
szerződések szerinti kötelezettségek, szállítási szerződés részét képező dokumentumok
elkészítése, nemzetközi szállítási engedélyek, a nemzetközi közúti áruszállítási
szerződésről szóló egyezmény szerinti kötelezettségek, nemzetközi fuvarlevél
elkészítése, határátlépés, szállítmányozók, speciális árukísérő okmányok.
4.4. Előírások
alkalmazása (D1, D1+E, D és D+E jármű kategóriákhoz):
a)
a közúti szállításra jellemző maximális munkaidőszakok; a 3820/85/EGK, az
561/2006/EK, a 3821/85/EGK rendelet és a
2002/15/EK irányelv alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró
készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és
meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete:
a gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés
tekintetében,
b)
egyes utas csoportok szállítása, az autóbusz fedélzeti biztonsági felszerelése,
biztonsági övek, a jármű terhelése.
4.5. Egészségügyi,
közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (C1, C1+E, C és
C+E jármű kategóriákhoz):
a)
a szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák,
kamionok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények,
b)
az illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés
gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor,
a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok,
c)
ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét,
kezelési gyakorlatok, személyi védelem,
d)
az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek
és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és
stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe,
e)
viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak
elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás
tűz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás
agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei,
f)
a gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által
nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a
gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű
karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai,
g)
a közúti fuvarozás más szállítási módok viszonylatában (verseny, szállítók), különböző
közúti szállítási tevékenységek (szállítás ellenszolgáltatás fejében, saját
számla, kiegészítő szállítási tevékenységek), a szállítási vállalatok és a
kiegészítő szállítási tevékenységek fő fajtáinak szervezése, szállítási
szakosodások (közúti tartálykocsi, szabályozott hőmérsékletű jármű stb.), az
iparág változásai (a nyújtott szolgáltatások diverzifikációja, vasút és közút
kombinálása, alvállalkozók stb.).
4.6. Egészségügyi,
közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (D1, D1+E, D és
D+E jármű kategóriákhoz):
a)
a szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák,
autóbuszok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények,
b)
az illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés
gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor,
a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok,
c)
ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét,
kezelési gyakorlatok, személyi védelem,
d)
az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek
és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és
stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe,
e)
viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak
elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás
tűz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás
agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei,
f)
a gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által
nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a
gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű
karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai,
g)
a közúti személyszállítás más személyszállítási módok viszonylatában (vasút,
személygépkocsi), közúti személyszállítást magukban foglaló különböző tevékenységek,
határátlépés (nemzetközi szállítás), a közúti személyszállítással foglalkozó
vállalatok főbb típusainak szervezési módja.
5. Ismeretkövetelmények a gyakorlati tantárgyhoz
A jármű különböző
útviszonyok közötti kezelése, megváltozott légköri feltételek és napszakoktól
vagy éjszakai időszaktól függő vezetői magatartások gyakorlása száraz úton jó
látási viszonyok mellett, korlátozott látási viszonyok mellett, nedves és különösen
síkos útfelületen:
a)
vészfékezéssel történő megállás,
b)
haladás közbeni megpördülés, sodródás esetén a gépkocsi megtartása az úton,
c)
fékezés közbeni megpördülés, sodródás esetén a gépkocsi megtartása az úton,
d)
megpördült gépkocsival megállás akadály előtt,
e)
akadály kikerülése fékezéssel és fékezés nélkül.
A gyakorlati oktatást
erre a célra speciálisan kialakított tanpályán vagy erre alkalmas szimulátor
berendezésen kell lebonyolítani. A tanpálya és a szimulátor berendezésre használatát
az NKH Központi Hivatala engedélyezi.
6. A szaktanfolyami oktatásra vonatkozó rendelkezések
6.1. A tanfolyami
oktatás tantervét, az alkalmazható tansegédleteket, illetőleg a vizsga
követelményeit külön jogszabály[6]
alapján az NKH Központi Hivatala határozza meg.
6.2. A tanfolyami
oktatás elméleti tantárgyait csak az oktathatja, aki felsőfokú szakmai
ismeretekkel rendelkezik a tantárgy ismeretanyagáról és oktatási módszereiről,
továbbá oktatói tevékenységét az NKH Központi Hivatala engedélyezte.
6.3. A gyakorlati
tantárgyat csak az oktathatja, aki
a) megfelelő szakmai
ismeretekkel rendelkezik a gyakorlati oktatás ismeretanyagáról és oktatási
módszereiről,
b) az adott
járműkategóriában érvényes hivatásos gépjárművezetői képesítéssel vagy a 17. §-ban
meghatározott a járművezetési gyakorlat oktatására jogosító érvényes
szakoktatói képesítéssel
rendelkezik.
6.4. A gyakorlati
tantárgy oktatása olyan járművel végezhető, amely megfelel az 5. számú mellékletben meghatározott
feltételeknek. A gyakorlati oktatás szimulátor berendezéssel is végezhető.
6.5. A képző
szerveknek garantálnia kell, hogy a 6.2. és 6.3. pontokban meghatározott oktatók
alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről.
7. A továbbképzési szaktanfolyami oktatást végző képző szervere
vonatkozó rendelkezések
7.1. A továbbképzési
szaktanfolyami oktatás végzését az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága írásbeli
kérelemre hagyja jóvá (engedélyezi). A kérelemhez a képző szervnek (oktatási
központnak) csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:
a)
igazolást az elméleti tantárgyak
oktatására alkalmas tanterem és a kapcsolódó szociális létesítmény meglétéről,
b)
igazolást az NKH Központi Hivatala által meghatározott tanterv és tansegédlet
rendelkezésre állásáról,
c) a megfelelő minősítési és képzési
programot, amely meghatározza az oktatott tantárgyakat és a javasolt
végrehajtási tervet, valamint oktatási módszereket az 1-6. pontban
meghatározottaknak megfelelően,
d) az oktatók
képesítését és tevékenységi területeiket,
e)
tájékoztatást a tanfolyamok
helyszínéről, az oktatási anyagokról, a gyakorlati foglalkozás eszközeiről és
az oktatáshoz használt járműállományról,
f) tájékoztatás a tanfolyamon történő
részvétel körülményeiről (a résztvevők számáról),
g) a képző szervnek igazolnia kell, hogy a
képzésben közreműködő elméleti és gyakorlati szakoktatók alapos ismeretekkel
rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről.
7.2. Az írásbeli
kérelem alapján a továbbképzési szaktanfolyami oktatás végzését az NKH Közép-magyarországi Regionális
Igazgatósága jóváhagyás kiadásával akkor engedélyezi, ha a kérelemhez a 7.1 pontban
meghatározott valamennyi dokumentumot – az 1-6. pontokban meghatározott feltételek teljesítést igazoló tartalommal –
csatolták.
7.3. A továbbképzési szaktanfolyami oktatás végzésére
vonatkozó jóváhagyást az engedélyező hatóság
visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben a jóváhagyás kiadására
vonatkozó feltételeknek a képző szerv
nem tesz eleget.
7.4. A jóváhagyó hatóság jogosult
felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy a továbbképzési szaktanfolyami oktatás
végzésére vonatkozó jóváhagyással rendelkező képző szervek
tanfolyamain segédkezzenek, valamint jogosult
e képző szervek ellenőrzésére a felhasznált anyagok és eszközök, továbbá a tanfolyamok
megfelelő lebonyolítása tekintetében.
8. A továbbképzési szaktanfolyami képzésen történt részvétel
és a vizsga igazolása
A szaktanfolyami
képzésen részt vett, és a szakmai vizsgabizottság előtt sikeres vizsgát tett
gépkocsivezető részére a vizsgajegyzőkönyv alapján az NKH Központi Hivatala a
14. számú melléklet szerinti igazolványt ad ki.
3. melléklet a 38/2007. (III. 28.) GKM rendelethez
A GÉPJÁRMŰVEZETŐI KÉPESÍTÉSI IGAZOLVÁNY MINTÁJA
Elülső oldal
|
|
|
GÉPJÁRMŰVEZETŐI KÉPESÍTÉSI IGAZOLVÁNY DRIVER QUALIFICATION CARD |
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG REPUBLIC OF HUNGARY |
||
|
|
6. FÉNYKÉP |
1. |
|
||
|
|
|
2. |
|
||
|
|
|
3. |
|
||
|
|
|
4a. |
4b. |
||
|
|
|
4c. |
4d. |
||
|
|
|
5a. |
5b. |
||
|
|
|
7. |
|
||
|
|
|
8. |
|
||
|
|
|
9. |
|
||
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
 GKM rendelet módosítása_files/image002.gif)
Az igazolvány bal felső sarkába tartalmazza a kiállító
EU-tagállam megkülönböztető jelzését.
Hátoldal
|
|
|
|
|
|
|
|
|
11. |
|
9. |
10. |
|
|
|
|
|
C1 |
|
|
|
|
|
|
C |
|
|
|
|
1. Vezetéknév / Surname 2. Keresztnév / First
name 3. Születési idő és hely
/ Date and place of birth 4a. A kiállítás időpontja / Date of
issue 4b. Az érvényesség időpontja /
Administrative expiry date 4c. Kiállító hatóság megnevezése /
Issued by 5a. A vezetői engedély száma / Licence
No 5b. A vezetői engedély sorozatszáma /
Serial No 10.
Közösségi kód / Community code |
|
D1 |
|
|
|
|
|
D |
|
|
|
|
|
|
C1E |
|
|
|
|
|
|
CE |
|
|
|
|
|
|
D1E |
|
|
|
|
|
|
DE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az igazolvány rovatainak kitöltése:
1. vezetéknév;
2. keresztnév;
3. születési
idő és hely;
4/a a kiállítás
időpontja;
4/b az érvényesség
időpontja;
4/c a kiállító
hatóság megnevezése;
4/d a kiállítóság
hatóság nyilvántartási száma;
5/a a vezetői
engedély száma;
5/b a vezetői
engedély sorozatszáma;
6. fénykép;
7. aláírása;
8. a lakóhelye
vagy tartózkodási hely postai címe;
9. azon gépjármű kategória, alkategória
amelyekre vonatkozóan a gépjárművezető megfelel az alapképesítési vagy szakmai
továbbképzési követelménynek;
10. közösségi kód: 95 szám és a vezetői
engedély kategóriájához tartozó alapképesítés vagy szakmai továbbképzés érvényességi
dátuma;
11. nem kell kitölteni.
Az igazolvány
hátoldalán feltüntetett, az egyes rovatok magyarázatát tartalmazó részt magyar
és angol nyelven kell kitölteni.
Az
igazolvány megnevezései a Közösség többi hivatalos nyelvein:
tarjeta de cualificación del
conductor
карта
за
квалификация
на водача
Osvědčení profesní způsobilosti
řidiče
Chaufføruddannelsesbevis
Fahrerqualifizierungsnachweis
juhi ametipädevuse kaart
δελτίο
επιμόρφωσης
οδηγού
driver qualification card
carte de qualification de conducteur
cárta cáilíochta tiomána
carta di qualificazione del
conducente
vadītāja
kvalifikācijas apliecība
vairuotojo kvalifikacinė
kortelė
karta ta’ kwalifikazzjoni
tas-sewwieq
kwalificatiekaart bestuurder
karta kwalifikacji kierowcy
carta de qualificação do
motorista
preukaz o kvalifikácii vodiča
kartica o usposobljenosti voznika
kuljettajan ammattipätevyyskortti
yrkeskompetensbevis för förare
Cartela de pregătire profesională a
conducătorului auto
Az
igazolvány fizikai jellemzőire vonatkozó követelmények:
a)
feleljen meg az ISO.7810. és MSZ. ISO 7816-1. szabványoknak,
b)
a fizikai jellemzőknek való megfelelést az ISO10373. szabvány szerint kell ellenőrizni,
c)
biztonsági jellemzői feleljenek meg a vezetői engedély esetében alkalmazott követelményeknek,
d)
referencia színek:
da)
kék: Pantone Reflex Blue,
db)
sárga: Pantone Yellow,
e)
az igazolvány vonalkóddal is ellátható, a vonalkód nem tartalmazhat más információt,
mint amelyet olvasható formában már rávezettek az igazolványra, vagy amely az
igazolvány kiállítási folyamatának szempontjából lényeges.”
 GKM rendelet módosítása_files/image003.gif)
 GKM rendelet módosítása_files/image004.gif)
 GKM rendelet módosítása_files/image005.gif)